Dorka két hónap múlva költözne, Nórára marad a lakbér
Dorka a konyhaasztalnál mondta ki, hogy két hónap múlva elköltözhet. Nóra először még azt hitte, együtt örülnek majd.
Bodza pontosan hétkor kezdte lökdösni az üres tálját. Fekete Dorka a konyhapultnál sajtot reszelt, Varga Nóra pedig a megszokott mozdulattal odébb húzta a kutyát, mielőtt az orra elérte volna a vacsorát. Négy éve csinálták ezt: egyikük főzött, a másik etetett, aztán összevesztek azon, ki hagyta nyitva a fürdőszoba ablakát.
Nóra letette Bodza tálját, és úgy fordult meg, hogy a kutya majdnem nekiment a lábának. Ismerte ezt az állást. Dorka másfél éve beszélt róla, amióta megtudta, hogy egy másik városban új hangarchívumot építenek. Olyan munkát kínáltak neki, amelyben nemcsak régi felvételeket rendezhetett, hanem saját csapatot is vezethetett.
Az első ölelés még rendes volt. Nóra érezte Dorka hajában a sült hagyma szagát, Dorka pedig nevetett a vállába. Aztán Nóra tekintete a parafatáblára csúszott. Ott volt a lakbér befizetésének napja, Bodza következő oltásának időpontja és a cetli: „Dorka, kedd reggel séta.”
A lakásért rezsivel együtt havonta kétszáznyolcvanezret fizettek. Nóra a fizetéséből háromszáztízezret kapott kézhez. Ha egyedül vállalja a lakást, a hónap végére alig marad pénze ételre, utazásra és Bodzára. Olcsóbb lakásba mehetne, csakhogy a környéken, ahol eddig keresett, a kutya említésére több tulajdonos rögtön lezárta a beszélgetést.
Új lakótársat is kereshetne. Csakhogy nem elég olyat találni, aki időben utalja a pénzt. Bodza délutánonként vele maradna, hallaná, amikor valaki kulccsal belép, és attól a hangtól még mindig ugat. Nóra nem akarta egy kétszer látott emberre bízni sem a kutyát, sem a lakást, amikor késő estig dolgozik.
Dorka leült. A konyhaasztal egyik lába rövidebb volt, ezért a bögréjében megremegett a tea. Ezt az asztalt együtt hozták haza egy esős vasárnapon. A kanapét Nóra találta, Dorka fizette ki. A könyvespolcot közösen festették kékre, és azóta sem döntötték el, melyiküké. Bodzát is együtt választották. Dorka mondta ki először, hogy hazaviszik, Nóra pedig aláírta a papírokat.
Dorka sokáig nézte a bögréjét. Nem emelte fel a hangját.
Bodza közben végzett a vacsorával, és leült kettőjük közé. Előbb Dorka térdére tette az állát, aztán Nóráéra. Régebben ezen nevettek: a kutya mindig annál próbálkozott, akinél éppen nem volt jutalomfalat.
Aznap este elővették a kockás füzetet, amelyben a közös kiadásaikat vezették. Nóra felírt három összeget: a teljes lakbért, egy olcsóbb lakás kaucióját és Bodza havi költségét. Dorka melléjük írta az új fizetését, a kezdés napját és azt, hogy az ajánlatot csak akkor tartják fenn, ha időben munkába áll.
Az egyik oldalon egy lakás állt, amelyet Nóra egyedül nem tudott megtartani. A másikon egy állás, amelyre Dorka nem számíthatott később. Közöttük ott maradt a kék festékfoltos füzet, mintha abból ki lehetne számolni, ki mivel tartozik a másiknak.
Nóra bólintott. Bodza felállt, odavitte nekik a pórázát, és várta, melyikük nyúl érte.
Dorka helyében elfogadnád az állást két hónapos költözési határidővel, vagy addig maradnál, amíg Nóra lakhatása és Bodza helye rendeződik?
Kattints a döntésedre, és nézd meg, a többiek hogyan döntöttek.
